Wednesday, July 7, 2010

Cutting off. Levagva.

                                       


                                        Cutting off!




An other blue dress! The most important thing is to remember is that nothing is set in stone. This dress came out of a store that carries  long and very classic styles . The  lady who purchased this dress wanted a short style, but she liked the long version better. So what is the solution? You can see the pictures below.

                                    Chamonixbride.com















                                         Levagva!


Masik kek ruha.  Az egyik legfontosabb dolog, hogy emlekezzunk arra semmi nincs kobe faragva! Mint ez a ruha, kijott az uzletbol mint egy  hosszu es klasszikus darab. De ez a holgy szeretett volna rovidet viselni, de nagyon tetszett neki hosszan is. Mi a megoldas? Nezzetek meg a kepeket itt lennt. Nektek tetszik ez a valtozat?




10 comments:

Ildi said...

Nekem nagyon tetszik, mert kreatív, ötletes, praktikusabb és szerintem szebb is! Nagyon jól megoldottad, gratulálok!:) Jó, ha az ember "el tud rugaszkodni" kicsit...

Erika said...

Hát én nem tudok választani. Gyönyörű mindkét változatban. Különösen a felsőrésze tetszik!! Nagyon szép fénye van a ruhának!!

sesame said...

Nekem az eredeti változat jobban tetszett! De én abszolút hosszú ruha párti vagyok, már térdig érőt se szívesen viselek :)
Egyébként gyönyörűek a ruháid, el se hinném, hogy te készíted őket, ha nem lenne itt mind :)

Kathy said...

Ildi!
Igen kell a valtozatossag neha! :))

Erika!
Tenyleg gyonyoru az anyag! :))

Sesame!
Koszi szepen, nekem is jobban tetszik a hosszu valtozata! Ha estelyi, akkor legyen hosszu!
Tenyleg nem en keszitem mindet tobbnyire csak alakitasok! Mindig ki szoktam hangsulyozni, csak van kozottuk olyan is amit en keszitettem! :))
Koszontelek , jo hogy jottel!:))

sesame said...

Örülök, hogy rád (illetve a blogodra) találtam :)Még akkor is gyönyörűek, ha te "csak" átalakítod :)Nem semmi a történeted, hogy kimentél Amerikába, és ott dolgozol :)Nekem nem lenne ehhez bátorságom, bár nem is akarok innen elmenni, akár milyen rosszul áll a helyzet az országban (biztos hallasz néha felőlünk, hogy mik vannak itt :) )

Kathy said...

Sesame!

Koszi szepen, en is orulok, hogy jottel!
Mar gondoltam ra, hogy megirom itt a tortenetet, hogyan indultam, es miken mentem keresztul mikor eljottem Magyarorszagrol. Szerintem volna olyan aki el sem hinne. Kezdodott egy 8 km-es uszassal, mikor meg a mai napig sem tudok uszni. Triest, Parizs, Brusszel, Amszterdam es a vegere New York. Osszesen 3 evig tartott mire ideertem.

sesame said...

Engem érdekelne, hogy jutottál idáig, és szerintem nem vagyok vele egyedül, úgy hogy írd meg :)

Ildi said...

Engem is érdekelne, ha nem itt, hát mailben sokszorosíthatnád!:)))Már ketten vagyunk!:)

Kathy said...

Nahat!!!!!! Milyen aranyosak vagytok! Gondolkodni fogok rajta hogy mikent legyen. Ildi koszi a tanacsot, talan igazad is van! :))
Egy zart koru blog sem volna talan rossz? Mi a velemenyetek?

Ildi said...

Én benne vagyok, csak nem tudom, hogy kell csinálni!? Foglalkozom a géppel és apránként fejlődök is, de lassan...:( Csináljátok meg, aztán én belépek!:)